Igen, szó szerint itt van, eddig is itt volt, meg mi is ott voltunk, de most végre kézzel foghatóan, s szemmel láthatóan. Elérkeztünk végre ahhoz a pillanathoz, amelyet talán sokan vártak 2004 májusa óta. Hazánk 2011 januárjától az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő ország. Ezért vessünk egy pillantást erre az igen fontos, akár történelminek is nevezhető estére, mely egy remélhetőleg hasznos félév első momentuma. Nézzük miről is szól tulajdonképpen a csütörtök este a Parlamentben rendezett ceremónia. Azért gyűlt össze az ország és az EU vezetése, mert ma este vettük át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Tehát a közhiedelemmel ellentétben nem január 1-től van nálunk az irányítás, hanem a ma esti átadás-átvételi ceremóniától kezdve leszünk mi az elnökök a következő 6 hónapban.

Fontos tisztázni, hogy ma estétől az Európai Unió Tanácsának lettünk az elnökei, amely az EU legfőbb döntéshozói testülete, tehát nem az egész Európai Uniót irányítjuk, és nem is rendelkezünk korlátlan hatalommal. A Tanács a tagállamokat képviseli, mégpedig a miniszterein keresztül. Külön-külön összegyűlnek a különböző tárcákat irányító miniszterek és a saját területüket érintő kérdésekben egyeztetnek, hoznak döntést.  Az ülést mindig annak az országnak a minisztere vezeti, amelyik éppen a soros elnök, tehát esetünkben most akármelyik miniszterek is szándékoznak összeülni s megvitatni ügyes-bajos dolgaikat, mindenképpen a magyar tárcavezető lesz a levezető elnök. Ez azért fontos pozíció, mivel meghatározhatja az ülések napirendjét, s mint elnök komolyabb tekintéllyel rendelkezik. Ezen keresztül egy-egy miniszter befolyásolni tudja, hogy milyen témakörök kerüljenek a figyelem középpontjába, tematizálni tudja az ülések menetét. Igen fontos szerep jut a minisztereknek illetve minisztériumoknak, hogy miként állítják össze az ülések napirendjét. Nemcsak a minisztériumokra hárul nagy munka az elkövetkezendő fél évben, hanem a kormányra is, mivel az ő feladata a Tanács munkájának megszervezése, irányítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a következőkben a saját képünkre formálhatjuk az EU-t, hanem szoros együttműködésben kell dolgozni a többi intézménnyel valamint az eddigi célokat is figyelembe véve kell alakítani a napirendet. Itt kimondottan fontos az együttműködés az Európai Tanács elnökével - Herman Van Rompuy úrral.

S hogy mik azok a célok? Elvileg az elnökségek sorozata triókra vannak osztva, mi a spanyol-belga-magyar elnöki hármas utolsó láncszeme vagyunk. Ennek a hármasnak vannak kiemelt céljai, melyek végig napirenden vannak a másfél év alatt. Ez azonban nem működik még elég olajozottan, viszonylag kevés olyan pont van, amit a spanyol és a magyar elnökség is egyformán képviselne. Sokkal jellemzőbb, hogy az előző illetve a következő soros elnökséggel, esetünkben Lengyelországgal alakul ki azonos álláspont. A magyar elnökség négy pontban foglalja össze prioritásait: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erősebb Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédságpolitika.

Végül nézzük meg, miért is fontos számunkra, hogy eredményes legyen az előttünk álló, kihívásokkal teli feladat! Elsősorban természetesen politikai okokból, hiszen a következő időszakban hazánkra még nagyobb figyelem hárul Brüsszelből, ezért egy jól szervezett és szerkesztett elnökséggel növelhető a kormány és az ország tekintélye. Bízzunk benne, hogy vezetői politikusainkat is motiválja, hogy amennyiben sikerül a 4 fő cél valamelyikében jelentős előrelépést tenni, azzal hosszú távra beírhatjuk magunkat az európai történelemkönyvekbe. Én azonban szeretném kiemelni a másik okot, mely talán a hétköznapi emberek számára érdekesebb és hasznosabb, ez nem kapcsolódik szorosan a politikai teljesítményhez, sokkal inkább egyfajta közéleti szempont. Nem másról van szó, minthogy soha vissza nem térő lehetőség van arra, hogy növeljük az EU ismertségét, elfogadottságát. A többsége számára, ez egy távoli, érdektelen és ismeretlen intézményrendszer. Nem rosszindulatú feltételezés, ha azt mondom, kevesen tudnának precíz választ adni, arra kérdésre, hogy röviden vázolja fel az EU-s intézménynek feladatait és jogkörét. A közelség, érdeklődést vált ki, végre itt zajlik az élet, Európa itt van! Használjuk ki, mutatassuk be, hogy nemcsak egy nagy, de üres szervezetről van szó, hanem igenis a jövőnk alakulása függ, a fővárosunkban meghozott döntésektől. Legyünk optimisták, bízzunk benne, hogy sikerrel vesszük az akadályt, fél év múlva pedig, egy megbecsültebb, elismertebb tagországa leszünk az Európai Uniónak!