Nem vagyok nyugodt. Szeretném szeretni ezt a törvényt, mert szükség van rá, de nem megy. Az egész történet vérciki módon, kapkodva, az országot lejáratva, a gondolkodó emberek polgárok véleményére fittyet hányva jött létre. Tény, hogy ennyi nemzetközi sajtómegjelenést a szépemlékű Happy End és az Ezüsthajó Kft. együttesen, ezer év alatt sem tudott volna generálni, és már várom Orbán Viktor Szijjártó Péter bejelentését, hogy az egész hóbelebanc médiatörvényestől, Annamaristól, csak egy félresikerült gerillakampány volt, de ha mégsem…na, akkor tessék tovább olvasni.

„Az állampolgár részére a politikai szabadság azt a lelki nyugalmat jelenti, amely abból a véleményből származik, melyet ki-ki saját biztonsága felől táplál. És ahhoz, hogy ez a szabadság meglegyen, olyan kormányzat szükséges, amely alatt az egyik állampolgárnak sem kell egy másik állampolgártól félnie.
Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.” (Montesquieu: A Törvények szelleméről, 1748)

„Az előadó, Ganxsta Zolee egy átlagos hétköznapját meséli el a ’gettóban’. Miután Lory felébreszti, lezuhanyozik, megreggelizik, kirúgja a tegnap esti szeretőjét a lakásból, majd lemegy az autójához, ahol az egyik barátja várja, aki éppen füvet szív. Később átfurikáznak a III. kerültben lakó ’haverjukhoz’, Szaszához. Elfogyasztanak pár üveg italt, majd hárman indulnak el ’nőzni’. A nyolcadik kerület felé rendőrök igazoltatják. Annak érdekében, hogy az ittas vezetésért járó büntetést megússza, megvesztegeti a hivatalos szervet. Ezt követően a nőket nézik az utcán. Az egyiküket beültetik a kocsiba, és mindhárman szexuális kapcsolatba lépnek vele. Meglátogatnak egy kínai büfét, majd a többi baráttal is találkoznak, mint pl. Dopeman és a haverok, akik éppen dominóznak. Végül Ganxsta felhívja az egyik nőjét, hogy töltsék együtt az éjszakát”.  (ORTT, 2007)

„A gengszter rapet lehet utálni, primitívnek, erőszakosnak és negatívnak beállítani, de attól, hogy a Tilos Rádión délután nem szólhat Ice T, még marad a szegénység és a bűnözés. A dolgok állandó kölcsönhatásban vannak egymással, de a gengszter rap csakúgy, mint a művészeti formák többsége, reflektál az élet történéseire, nem pedig kiváltja azokat.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.